Újabb két mérkőzést játszottunk az Észak-keleti Baby bajnokságban, ezúttal is Miskolcon, a vendéglátók első, és második csapata ellen. Tudtuk, hogy az első összecsapás nehéz lesz, hiszen jó csapat a Miskolc, ennek megfelelően készültünk elméletben, gyakorlatban. Reménykedtünk a jó eredményben, a valóság azonban most felülírta a várakozásainkat. Gyakorlatilag bealudtunk a mérkőzésen, sokat hibáztunk, amit ellenfelünk rendre ki is használt. Futottunk az eredmény után, és ez kapkodásba csapott át. A megbeszélteknek még a körvonalai sem látszódtak játékunkon. Nem ízlett nekünk a túlzottan is szoros emberfogás, a javunkra ítélt kiállítások pedig inkább hátrányt jelentettek számunkra, mint előnyt. Most szinte mindenben alulmaradtunk, párharcokban, úszásban, passzolási pontosságban, reakció időben, helyzetfelismerésben és sorolhatnám tovább. Volt néhány ügyes megoldás, jó megmozdulás, de ez csak szépségtapaszra volt elegendő. Ezen a meccsen rosszul játszottunk, viszont sokat tanultunk, és nagyon sokat fogunk tanulni belőle. Elméleti foglalkozásaink legnézettebb videója lesz a felvétel.

Miskolc második csapata (értsd kisebbek, nem annyira gyakorlottak) volt a következő ellenfél. Az előző ütközet utáni „fejmosás” valamennyire megtette a hatását, mert sokkal koncentráltabban, pontosabban vízipólóztunk. Persze örök igazság, hogy minden csapat annyira tud játszani, amennyire az ellenfél engedi. Itt nem volt igazán nehéz dolgunk, így megint sziporkáztak a gyerekek. Sok labdaszerzés, jó passzok, sok gól, az állandó nyomás gyakorlás az eredményen is meglátszott. Igaz jobban örültem volna, ha a góljaink egy részét az első meccsen szerezzük, de ezt a lehetőséget ma elmulasztottuk. Ettől függetlenül, így is jó hangulatban töltöttük az időnket. Minden játékosunk elegendő játék lehetőséget kapott.

Ismét sokan kísértek el bennünket. Köszönöm a biztatást, szurkolást.

 

Éder Zsolt

Szombati munkarerend

2019. december 06. - 12:37

Ruhacsomagok

2019. december 16. - 15:45